Ötezer.
Tízezer.
Huszonötezer.
Nem egy emléket akart.
A mögötte rejtőző vagyont akarta.
„Az édesanyja röviddel a halála előtt módosította a végrendeletét” – folytatta Bennett úr. „Gondoskodott róla, hogy a kendő kizárólag Önre szálljon.”
„Miért én?”
Mielőtt válaszolt volna, egy pillanatra elhallgatott.
„Az édesanyja hagyott egy levelet, amelyben ezt elmagyarázza.”
Elővett egy borítékot, és elém tette.
A nevem anyám kézírásával volt ráírva.
Remegő kézzel nyitottam ki.
Drága Clara!
Mire ezt a levelet olvasod, talán már ismered a kendő igazságát.
Sajnálom, hogy nem mondhattam el neked hamarabb.
Láttam, ahogy az anyám a pénzzel
